A szegedi Öreg Hölgy

A szegedi Szent István téri víztorony

A szegedi Szent István téri víztorony története

Pályáztatás és megvalósítás
Szeged szabad királyi város 1903 áprilisában pályázatot hirdetett egy 1000 m3-es víztorony előállítására. A nyertes a Zielinski Szilárd-féle pályamű lett.
Zielinski mind a víztorony tartórendszerét, mind a tárolómedencét vasbeton szerkezettel oldotta meg, mellyel megelőzte korát, hisz Magyarországon ekkor még nem létezett működő vasbeton víztorony! A víztorony és benne a víztartály az ebben az időszakban kiépülő „állandó vízmű” meghatározó láncszemét képezte.

A csodálatos szecessziós homlokzati megjelenítés Korb Flóris munkája. A kivitelezési munkákat Freund Henrik és fiai cég végezte. A munka 1904 novemberére, decemberére készült el. A pályázat elnyerésétől a víztorony elkészültéig mindössze másfél év telt el. Ez önmagában is óriási teljesítmény, különösen ha végiggondoljuk a kivitelezés akkori lehetőségeit, körülményeit: a beton és vasbeton technológia kezdeti stádiumban volt, nem létezett még csúszózsaluzás, betonkeverő, nem volt toronydaru, nem volt tartószerkezeti előregyártás, csupán teljes beállványozás és kézi erő.

Az elkészült mű ismertetése
Tartószerkezeti szempontból a víztorony két fő részből áll. Az egyik rész az 1000 m3-es medence, amely az alsó vasbeton lemezével a toronyszerkezet gerendázatára fekszik fel, de ettől eltekintve a víznyomásból származó igénybevételeket a toronyszerkezettől függetlenül viseli el.
A másik tartószerkezeti rész a torony oszlopokból és gerendákból összeépített tartórendszere, amely mint forgásszimmetrikus térbeli rúdszerkezet működik. Ez utóbbi összetettségére jellemző, hogy a tartórendszer mintegy 540 rudat és 240 csomópontot tartalmaz. A torony teljes magasságában vasbeton lépcső vezet végig. A medence alatti szintig a lépcsőket a belső és a közbenső pillérek közötti alapterületen alakították ki, ettől felfelé belső csigalépcső vezet a 4 belső pillér között a legfelső kilátószintig.

A megoldás érdekessége, hogy a centrális elhelyezésű csigalépcső függőleges értelemben áthatol a medencén.
A torony magassága a terepszinttől a legfelső kilátószintig 46 m. Efölé nyúlik még mintegy kilenc méterrel a vasbeton szerkezetű zászlótartó rúd. A víztorony általános jellemzője, hogy gyakorlatilag minden szerkezeti része vasbetonból készült: az alapozás, a tartórendszer, a tároló medence, a csigalépcső, a zászlótartó, sőt még a bejárati ajtó is, a kilincset leszámítva.
A Szent István téri víztorony a legelső vasbeton víztornyok egyike. Olyan sikeres alkotás, hogy a későbbi víztoronyépítésben még évtizedekig szolgált mintaként. Ma a legidősebb, működő, vasbeton víztorony Magyarországon.

A víztorony felújítása
A víztorony az 1904-es megalkotása óta üzemel. Az eltelt több mint 100 év azonban nem múlt el nyomtalanul, az
1900-as évek végére a tartályon és a víztorony tartószerkezetén súlyos meghibásodások keletkeztek. A felújítás terveit a Funkció és Szerkezet Mérnöki Iroda mérnökei, Dr. Körmöczi Ernő és Szolga András készítették el. A víztorony rekonstrukciójára a „Torony Konzorcium” (a SADE Magyarország Kft. és a Techno Consult Kft.) kapott megbízást. A víztorony felújítás kezdete 2005. augusztus, a kivitelezés 2006. május végéig tartott.

A víztoronyban a csodálatos mérnöki alkotás szépségein túl a szikvíz készítésével, a fizika történetével kapcsolatos kiállítások, festmények, rajzok, fotók, fotógrafikák tekinthetők meg, a kilátószinten pedig Szeged panorámájában gyönyörködhetünk.

Szegedi Vízmű Zrt.